Szerző: Csorba Imelda | júl 19, 2020 | Uncategorized @hu
A pici gyermek ( magzat ) tehetetlen, kiszolgáltatott kis lény. Csak arra törekszik, hogy biztonságban, ölelésben, nyugalomban legyen teli pocakkal, tisztaságban, fájdalmak nélkül, meleg környezetben és békében. Mint a mesében… A nagyobbacska gyermek már önállóbb...
Szerző: Csorba Imelda | jún 20, 2020 | Uncategorized @hu
Jó, hát akkor legyen… Már régóta halogattam ezt az írást. Mert fáj. Előveszem az emléket, leporolom és újra eldugom. Megtanultam élni a hiányával, de mégsem mondom, hogy mindegy… így volt megírva… ez volt a sorsa… ezt választotta…Hátha maradhatott volna még…Az...
Szerző: Csorba Imelda | máj 2, 2020 | Uncategorized @hu
Azt kérdezed… Azt kérdezed hova tűntem, miért bújtam el. Kíváncsi vagy, hogy mit mondok… lehull a lepel. Úgy éreztem, üres vagyok egész legbelül, úgy éreztem, nem kell szó most… szívem csendesül… Amikor a lárma és zaj elnyomja szavam,...
Szerző: Csorba Imelda | nov 4, 2019 | Uncategorized @hu
Csorba Imelda: Tagadsz még mindig… Tagadsz még mindig, vagy leesett a tantusz…? Figyeled a világodat, sok kérdésben alkudsz. Tudod, hogy a kutya máshol van elásva, mint ahogy tanítják híres iskolákban. Azt mondod hiába minden új gondolat, fáradtság, közöny...
Szerző: Csorba Imelda | júl 21, 2019 | Uncategorized @hu
Köszönöm Nektek ezt az aktivitást. Jó úgy írni, hogy tudom, nem a virtuális teret gazdagítom üres szavakkal, hanem tényleg érdekel valakit a téma. Elöljáróban elmondanám, hogy nem vagyok orvos, nem vagyok gyógyító. Én tanító vagyok. Emlékeztetlek arra, amit Te is...