Mi az, hogy HIÁNY? Mi az, hogy VESZTESÉG? Mi az, hogy GYÁSZ? Mit lehet tenni, HA ELMENT ÉS NEM JÖN VISSZA SOHA az, akit szerettünk? Az időben bízunk, hogy majd segít. Telnek a napok, a hetek, hónapok, évek és mégis MEGMARAD AZ ŰR. Fájó, marcangoló ÖNVÁD, visszatérő gondolatok arról, MI LETT VOLNA HA… Értetlenség, széttárt karok, ÉGRE EMELT TEKINTET.
Sokat töprengtem erről az utóbb időben. Kaptam tanításokat az élettől, hogy ISMÉT MEGÉLJEM A VESZTESÉGET. Olyat, ami nem akar szűnni. Olyat, aminek nem értem, nem tudom az igazi okát. Olyat, MELYBE BELEBETEGEDTEM magam is.
Novemberben megemlékeztünk azokról a szeretteinkről, akik már nincsenek e földi síkon. Elhalványulnak az emlékek és CSAK A SZÉP MARAD belőlük. Ott állunk a sírjaiknál, és tudjuk mi is, úgysem ott vannak. Csak jó kicsit MEGÁLLÍTANI AZ IDŐT, ha visszatekerni nem is lehet. Az ÉRZÉS, AMIT IRÁNTUK ÉREZTÜNK, az jön elő olyankor. Csak egyszer látnánk még őt! Csak egyszer éreznénk az ÖLELÉSét! Csak egyszer hallhatnánk még a HANGját! Csak egyszer mosolyogna vissza!!!! Istenem, de jó lenne….
Ahogy mi magunk is pörgetjük az éveinket, felismerjük, hogy MILYEN ÉRTÉKES AZ ÉLETÜNK. Talán arra is rádöbbenünk, hogy MÁSOKNAK MI MOST FONTOSAK VAGYUNK és kell, hogy maradjunk még. Vigyáznunk kell magunkra, hiszen van, aki a mi sírunk felett is zokogna.
Aztán előtört belőlem egy MÉG FÁJDALMASABB felismerés. Talán nem szimpatikus ez mindenkinek, én most mégis így érzem. SOKKAL JOBBAN FÁJ, HA AZ MEGY EL, AZ HAGY ITT, aki itt van e földi síkon. Most!!! Még INTENZÍVEBB a fájdalom, még nehezebb az elfogadás, megértés, elengedés. Szintén van önvád, mi lett volna ha… kérdés, válaszkeresés, ÉGRE EMELT TEKINTET. Amikor hirtelen, drámaian, magunkat lelkileg egyedül érezve felismerjük, hogy TÉNYLEG VÉGE.
Hogy ez egy párkapcsolat, egy barátság, egy munkatársi viszony, egy családi kötelék, egy kisállat elcsavargása vagy bármi más, teljesen mindegy. REMÉNYKEDÜNK, hogy még meggondolja magát, visszatér, megbocsát, felhív, megbeszéljük. De ez nem történik meg. Lezáratlan marad a vége. Még csak nem is tudjuk az igazi okot.
Aztán telik az idő és észrevesszük, hogy KÉNYSZERSEN GONDOLKOZUNK EZEN. Esetleg ÉJJEL HIRTELEN FELÉBREDÜNK és ezen agyalunk. Nem vagyunk a régiek. Hullámokban tör ránk a fájdalom. Nincs jó megoldás 
. Ha bocsánatot kérek azért amit nem is tudok, hogy miért is kéne, AKKOR SINCS BÉKÜLÉS.
Május óta FÁJT A SZÍVEM valakiért. ( Szív koszorúerei lesznek érintettek – jellemző tünet: angina pectoris, szívtájéki szúró, szorító érzés ). NEM TETSZETT a mód, ahogy vége lett a kapcsolatunknak ( orr nyálkahártya laphám része sorvad, nincs tünet ), le is döbbentem, NEM JUTOTTAM SZÓHOZ ( gége izmai minibénulást produkálnak, pl. elmegy a hang + a gége laphámrésze is vékonyodik, de nincs más tünet ), amikor szembesültem tavasszal a kapcsolatunk megszakadásával. Aztán JÖTT A REMÉNY IDŐSZAKA. Szeret(t)em őt! Tiszta szívvel, úgy, ahogy azt az ember gyermeki lélekkel teszi. Minden elvárás és bélyeg nélkül.
Néhány hete aztán a SORS úgy rendezte, hogy ,,véletlenül” szembesülnöm kellett Vele és a helyzettel. HÁLÁS VAGYOK A SORSNAK. Egy perc alatt lett tiszta a kép: TÉNYLEG VÉGE. Nem azért mert bármi megbocsáthatatlan bűnöm lett volna, nem azért, mert meg lehetne magyarázni, nem azért, mert oka van. A SZERETET UGYANIS NEM MÉRLEGEL.
Ekkor BOLDOG LETTEM!!! Hogy ismerhettem ŐT, hogy szerethet(t)em Őt, hogy a barátja lehettem. Köszönöm, hogy megtanította nekem azt: TILOS OLYANON TÖPRENGENI HOSSZAN, AMI NEM RAJTUNK MÚLIK. TILOS MEGBETEGÍTENI MAGUNKAT CSAK AZÉRT, MERT VALAMIT NEM TUDUNK ELFOGADNI, MEGÉRTENI. Elméletben ezt mindannyian tudjuk, ám a gyakorlatban fülön csípni nehéz. Ezek a dolgok REJTŐZKÖDŐ természetűek.
A véletlen találkozásunk kibillentett rendesen. Az, hogy most megírtam ezt a posztot, NEKI köszönhető ( már megint 
). Másnap KÖZTES VÉRZÉSSEL ébredtem ( veszteségkonfliktus ) . Elkezdett bedugulni az orrom, majd iszonyú NÁTHÁS lettem ( orrnyálkahártya-helyreállítás ), ezenkívül beindult az erős, slejmes KÖHÖGÉS. Nem gondoltam volna, hogy ENNYIRE, de ennyire megviselt a dolog. Ha két hétig és nem négy hónapig őrlődök, pár nap alatt megúsztam volna a betegséget. Ha még KÉT ÉVIG NEM TUDOM HELYRERAKNI, akármi és bármi is lehetett volna belőle.
Végtelen szeretet van bennem mindenki iránt. AZ IRÁNT, AKI ITT VAN A FÖLDI SÍKON ÉS AZ IRÁNT IS, AKI ELMENT. ÉS MAGAMAT IS NAGYON SZERETEM . Meg kell értenünk, hogy a drámákat olykor tudatlanul okozzuk és szenvedjük el. Emberek vagyunk. De tisztában kell lennünk azzal, hogy SZÁNDÉKOSAN NE ÁRTSUNK legalább. S ha bennünket bántanak, tudjuk azt észrevenni, határokat húzni, NEM-et mondani. Szeretettel. Békével.
Ha ilyesmi fordul elő, mint a fenti történet, vegyük AJÁNDÉKNAK. Tanításnak. Ne ragaszkodjunk az elképzeléseinkhez, hiszen egy másik embernek más elképzelése lehet. Minden ÉREMNEK KÉT OLDALA VAN. Szívből remélem, Ő nem lett beteg!
Az öt biológiai természettörvény mindenkire igaz. A HIRTELEN, DRÁMAI,EGYEDÜL ELVISELT sokkélmények EGYÉNI MEGÉLÉSE hozza az elváltozásokat. NINCS KIBÚVÓ, NINCS KEGYELEM. Lehet valaki gazdag, szegény, férfi, nő, iskolázott vagy sem, de ÉRZÉSEI biztosan vannak. Még Dr. Hamer tanainak szószólója is belecsúszhat ebbe .
Ismét tanulhatunk november 16-17-én Sopronban. Alaptanfolyam lesz a betegségek igazi okairól. Nem érdemes halogatni ( bár szinte minden hónapban van képzés ), mert ÉLETET MENTHET a tudás.
Szeretettel kívánok minden jót a kedves kitartó olvasóknak. Ha van restanciánk, lezáratlan dolgunk, és az nem túl régi, törekednünk kell a méltó kapcsolatlezárásokra. DE!!! RÉGI FÁJDALMAS KAPCSOLATMEGSZAKADÁSOKAT TILOS FELOLDANI!!! Erről is írni fogok hamarosan. Hogy mennyire VESZÉLYES a régi sebek felszabdalása a különböző módszerekkel!
Emberek! A GNM-Új Medicina-Germán Gyógytudomány-Biologika NÉLKÜL KÉRLEK EGY TAPODTAT SE INDULJATOK SEHOVA. FORDÍTVA SÜLHET EL A FEGYVER!!!
Szeretettel kívánok minden jó:
Csorba Imelda
www.imelda.hu
A béke elkötelezett híve
